A festők munkája nap mint nap körülvesz bennünket: otthonaink falain, közintézményekben, irodákban. Mégis ritkán gondolunk bele, kik állnak a tökéletes felületek mögött – és hogyan dolgoznak. A szakma hosszú ideig háttérszereplőként volt jelen a nyilvánosságban, miközben jelentős tudás, tapasztalat és szakmai igényesség gyűlt fel benne. Az utóbbi években azonban változás indult: közösségek alakultak, kezdeményezések születtek, és olyan szakemberek kerültek előtérbe, akik a szakmai munkán túl a közösségépítésben is aktív szerepet vállalnak.
Közéjük tartozik Pintér Csaba, aki létrehozta az „Airless és egyéb szórástechnika” Facebook-csoportot – egy ma már több mint 6300 tagot számláló szakmai műhelyt. 2023-ban elindította az Év Festője pályázatot, amelyre a szakma azonnal felfigyelt. 2024-ben Németh László, az IPOSZ elnöke vállalta a fővédnökséget, 2025-ben pedig a pályázat nemzetközi szintre lépett: fővédnöke Helmut Schulz, a Festőipari Vállalkozások Nemzetközi Szövetségének (UNIEP) elnöke.
- A hazai festőszakmát sokáig csendes, zárt közegként ismerték. Nem tartott attól, hogy a közösségi alapú kezdeményezéseit fenntartással fogadják?
Volt bennem kétség, igen. Ez a szakma hagyományosan gyakorlati fókuszú, az emberek gyakran egyedül dolgoznak, a tapasztalatcsere pedig nem volt jellemző. Ugyanakkor egyre világosabbá vált, hogy hiányzik egy olyan tér, ahol nemcsak kérdezni lehet, hanem valódi szakmai párbeszéd is létrejöhet. Egy hely, ahol a hibázás nem kudarcot jelent, hanem tanulási lehetőséget. Kőrösi Csabával és Bernáth Józseffel közösen hoztuk létre az „Airless és egyéb szórástechnika” csoportot azzal a céllal, hogy a meglévő tudás bázisára épülve közösséget formáljunk. Az, hogy ma már több mint hatezren vagyunk, egyértelmű visszajelzés: valóban szükség volt egy ilyen felületre. - Miben látja a közösség legfőbb erejét?
Abban, hogy emberi szinten működik. A technikai információk ma már sok helyről elérhetők, de az egymás iránti bizalom, a valódi szakmai odafigyelés ritka. A csoportban nem rangok vagy címek számítanak, hanem a nyitottság. Lehet kérdezni, tapasztalatot megosztani, véleményt mondani – és ezt őszintén, elfogadóan fogadják. Ez különösen értékes egy olyan közegben, ahol korábban a zártság és a versengés dominált. Itt inkább a segítségnyújtás kapott főszerepet. - Az Év Festője pályázat elindítását szakmai gesztusnak szánta, vagy volt benne személyes szándék is?
Mindkettő. Régóta figyelem, mennyi kiváló szakember dolgozik szinte láthatatlanul. Nem volt olyan fórum, ahol bemutathatták volna, mit tudnak – és nemcsak az esztétikum, hanem a hozzáállás és szakmai igényesség szintjén. A pályázattal ezt a hiányt akartuk pótolni. Hogy legyen egy tér, ahol számít a munka, és ahol azt visszajelzés is követi.- Miben különbözik ez a kezdeményezés más szakmai versenyektől?
Abban, hogy nálunk nemcsak a végeredmény, hanem a szakmai gondolkodás egész folyamata számít. Az anyaghasználattól kezdve a kivitelezésen át a szakmai etikáig minden szempont jelen van. Ez nem egy „kirakat”, hanem valódi értékalapú értékelés. A beküldött munkákból évről évre látszik, hogy a résztvevők ezt értik – és egyre tudatosabban, igényesebben pályáznak.
- 2024-ben az IPOSZ elnöke, Németh László volt a fővédnök. Idén már nemzetközi szinten jelenik meg a pályázat. Ez előre tervezett út volt, vagy organikusan alakult így?
Tudatos építkezés volt, de nem erőltetett. Az első évben sokan még kívülről figyeltek, de amikor látták, hogy ez nem kampány, hanem értékteremtés, elindult egy bizalmi folyamat. A 2024-es fővédnökség – amelyet Németh László, az IPOSZ elnöke vállalt – szakmai fordulópontot jelentett. Idén pedig Helmut Schulz, az UNIEP elnöke lett a fővédnök, ami új szintet jelent: megmutatja, hogy a magyar szakma készen áll a nemzetközi térben is megjelenni.
- Milyen konkrét előnyt jelenthet egy pályázó számára a részvétel?
Sokféle haszna lehet. Volt, aki új megrendeléseket kapott az elért eredménye révén, más szakmai kapcsolatokat épített, vagy megerősítette a hitelességét. De talán a legfontosabb, amikor valaki azt mondja: „ez a verseny adott bátorságot ahhoz, hogy megmutassam magam.” Ez nem mérhető pénzben, de sokszor ez a lépés hozza meg az áttörést – nemcsak szakmailag, hanem önbizalomban is.
- Ha ma indulna el a pályán, mit jelentene Önnek egy ilyen közösség?
Egy biztos hátteret. Egy olyan környezetet, ahol lehet kérdezni, lehet tanulni, és nem kell tökéletesnek látszani. Pályakezdőként sokszor van az emberben bizonytalanság, és ha nincs kihez fordulni, könnyen elakad. Ez a közösség ezt a támogatást adja meg. Ha akkoriban is lett volna ilyen, sokkal bátrabban haladtam volna előre.- Mit üzen azoknak, akik kívülről figyelik a közösséget vagy még nem döntöttek a pályázaton való részvételről?
Azt, hogy ne habozzanak. Ez nem egy zárt kör, nem elitklub – hanem egy nyitott, szakmailag igényes, emberileg támogató közeg. A pályázat nemcsak a versenyzésről szól: fejlődést, visszajelzést, kapcsolatokat és megbecsülést is ad. A festőszakma érték – és ezt most már egyre többen így gondolják.
Az Év Festője 2025 pályázat részletei hamarosan elérhetők.
Csatlakozzon az „Airless és egyéb szórástechnika” Facebook-csoporthoz:
https://www.facebook.com/groups/airlessesegyebKövesse a Szobafestő-Mázoló-Tapétázó Országos Ipartestület hivatalos oldalát:
https://www.facebook.com/szmtoi/ - Mit üzen azoknak, akik kívülről figyelik a közösséget vagy még nem döntöttek a pályázaton való részvételről?
- Miben különbözik ez a kezdeményezés más szakmai versenyektől?
